Macskanap

Macskanap volt az egész világon augusztus nyolcadikán, ünnepelték is a cicákat Básztettől a Macskanőn át Mr. Tájfelig, csakhogy a leghíresebbeket említsem, és ennek kapcsán eszembe jutottak életem meghatározó cicái,

Forrás: Sabri Tuzcu from StockSnap

például Lucifer, aki se fekete nem volt, inkább az a jófajta házi cirmos kékeszöldes szemekkel, amilyen nekem is van, se gonosz nem volt, cserébe sok-sok fényt hozott a kis családunk életébe, főként az enyémbe, mert együtt nőttünk fel, olyanok voltunk, mint a borsó meg a héja, másztunk együtt bordásfalra, szekrény tetejére, költöztünk és lakástfelújítottunk, érettségiztünk és diplomáztunk, az idő vasfoga azonban elbánt mindkettőnkkel, ő elment, én maradtam, kicsivel később jött Bonifác, röviden Boni, a csintalan kölyök, aki mintha nem tanult volna meg dorombolni, mintha én beszélni nem tanultam volna meg, minden mást viszont gyorsan csinált, mint a villám, például a száraztápra való ugrást duplaluccal, kulcs zárban való csörgésére világbajnok sprint tíz méteren éjjel és nappal, kefét tartó kéz karmolása, hogy az nyolc napon túl gyógyul, és még sorolhatnám,

Sztorikockák

de az biztos, hogy kevés cicó ér a lába nyomába, leszámítva az újdonsült macskaismerőseimet itt a szomszédban, a püspök kertjében, négyen vannak, Hófehér Őfelsége, Brownie, Garfield és Junior, és aki még éppen erre téved, például a Félszemű Foltos, vagy Fekete Csillag, egyéniségek ők mind egy szálig, nem zavarja őket sok minden az élet folyását illetően, például az eső, sokkal idegesítőbb a repülő például vagy ha nem jön időben a vacsorát napraforgós szatyorban szállító Katie, akit két mérföldes távolságból is kiszagolnak, vagyis gyanítom, inkább a vacsorát szagolják ki, de olyankor népgyűlés van a vaskapunál, dörgölőzés a lábhoz, ugrálás a szatyorba és fújás egymásra, mert gondolom ez a nemzetközileg ismert kommunikáció a macskák nyelvén, az erősebb macska eszik, a többi pedig tovább dörgölőzik a lábadhoz vagy valaki más lábához, vagy esetleg fog egy egeret, ha más nincs.